Édesanyám rózsafája 
Engem nyílott utoljára 
Bár sohase nyílott volna nyílott volna 
Maradtam volna bimbóba hateha 

Én vagyok az aki nem jó 
Fellegajtó nyitogató 
Nyitogatom a felleget a felleget
Sírok alatta eleget hateha

Édesanyám sok szép szava 
Kit fogadtam kit nem soha 
Megfogadnám de már késő de már késő 
Hull a könnyem mint az eső hateha

Sírok mikor nem látja más 
Hull a könnyem mint kútforrás 
Hull előmbe hull a földre hull a földre 
Hull a gyászos kebelemre hateha 

Édesanyám mondta nékem
Minek a szerető nékem
De én arra nem hajtottam nem hajtottam
Titkon szeretőt tartottam hateha

Titkon szeretőt tartani 
Bajos azt elfelejteni 
Már ezután olyat szeress olyat szeress 
Akit könnyen elfelejtesz hateha