Húzd el cigány azt a vígat
Hogy ne lássák, hogy én sírok.
Sírok, ahol nem látja más,
Jaj nekem a vigasztalás.

Vége lett már víg kedvemnek,
Teljék kedve irigyemnek.
Irigyeim annyin vannak,
Mint a kutyák úgy ugatnak.

Úgy kellett vóna szeretni,
Hogy ne tudta vóna senki.
Megtudta az egész világ,
Minden rosszat rejám kiált.

Húzzad cigány azt a vígat,
Hogy ne lássák, hogy búsulák
Búsulhaták, amíg élek,
Mer én arra rejá érek.