Sűrűn vettem a kenderem, 
Gyéren termett rajta
Nem kell nékem a kender,
Csak a pozdorjája.

Hess, légy, ne szállj rám,
Beteg vagyok én,
Adj egy csókot, édes rózsám, 
Meggyógyulok én.

Pozdorjából tüzet rakok,
Megfűtözök rajta,
Az én babám gyócsgatyáját
Megszárítom rajta.

Hess légy, ne szállj rám,
Beteg vagyok én,
Csókolj meg, édes rózsám,
Meggyógyulok én.

Domokoson kéretének,
Oda nem adának
Egy dánfalvi csapnyesőnek
Odaloccsintának.

Hess légy, ne szállj rám,
Beteg vagyok én,
Csókolj meg, édes rózsám,
Meggyógyulok én.

Nem vagy legény Berci,
Nem mersz megcsókolni,
Pedig leány létemre
Tudok csókot adni.

Hess légy, ne szállj rám,
Beteg vagyok én,
Csókolj meg, édes rózsám,
Meggyógyulok én.