Borzavári kertek alatt folyik el a halastó.
Abba huszik egy fekete koporsó.
Kiki látszik az aranyos szemfödél,
Rá van írva négy sarkára, de hiába szerettél.

A veszprémi kaszárnyának de magas a teteje,
Ráhajlik a gesztenyefa levele.
- Gyere, babám, csipd le annak levelét,
Le ne törje, sejehaj, a rezes csákóm tetejét!