Válaszúti hegyet fújja a hideg szél,
Köszönöm galambom, hogy eddig szerettél.
Köszönöm a jókat, a páros csókokat,
Miket az orcámra sűrűn adogattad.

Ne szeress, ne szeress, mert nekem nem kellesz,
Elmúlt az az idő, mikor voltál kedves.
Te tettél fogadást én előttem nem más,
Hogy én rajtam kívül sohasem szeretsz mást.

De te hamis voltál, engemet megcsaltál.
Egy-két páros csókért máshoz folyamodtál.
Ha tudtad határát rövid szerelmednek,
Mért nem hagytál békét én árva fejemnek?