A csökmei dobogó híd alatt,
Három legény rozmaringot arat.
Én vagyok a rozmaring kévekötője,
Barna legény igaz szeretője.

Barna legény legyél a szeretőm,
Neked adom kivarrott zsebkendőm.
Négy sarkába varrom a rozmaringot,
Közepébe, hogy a tied vagyok.