Élnék, élnék, ej de nem élhetek,
Élnék, élnék, ej de nem élhetek,
Nem élhetek irigyimtől,
A szeretőm szerelmítül.

Vége vagyon, ej de szerelmemnek,
Legyen kedve, ej de irigyemnek.
Irigyeim annyin vannak,
Mind a szomszédomban laknak.

Volt szeretőm, ej de tizenhárom,
Tíz elhagyott, ej de maradt három.
Kettő megcsalt, s még maradt egy,
Azt az egyet én csalom meg!