Minek nékem az ágói határ,
Ha nincs benne kiért a szívem fáj.
Más falusi határ felé nézek,
Ott van akit igazán szeretek.

Kint a pusztán, a pusztán, a pusztán,
Alma terem a meggyfán, a meggyfán.
Minden ágon kettő lesz, sej-haj három lesz,
Igaz szívű szeretőm sosem lesz.