Az ágói fűzfának de magas a teteje,
Rigómadár fütyörészget fölötte,
Mindig csak azt fütyörészi az ágon,
A rózsámat, galambom, jaj, de nagyon sajnálom.

Barna kislány ha kimegy az ágói határba,
Jókedvébe mindig csak azt dalolja:
Boldogságom senkivel se cserélem,
Az én kedves galambom jaj de nagyon szeretem.
Boldogságom senkivel se cserélem,
Az én kedves galambom de nagyon szeret engem.