Ez a kislány mit gondol magába:
Jön a gőzös, lefekszik alája,
Egyet-kettőt füttyent a gőzös masina,
Kelj föl, kislány, mert rád megy a masina.

Nem kelek, mert itt van a halálom,
Itt hagyott el engem a galambom,
Ha elhagyott, majd megvár, engem a babám,
Az ágói dobogós kőhídnál.

Az ágói dobogós híd alatt,
Három legény rozmaringot arat,
Én vagyok a rozmaring marokszedője,
Barna legény igaz szeretője.

Ez a kislány papucsot szabatott,
A sarkába szerelmet rakatott,
Kihullott a szerelem a papucs sarkából,
Jaj de távol estem a babámtól.