Falu végén van egy malom,
Bánatot örölnek azon.
Én vagyok a nap molnárja,
Ki a bánatot próbálja.
Fekete gyász, fehér üröm,
Bánat ez nekem, nem öröm.

Verd meg, Isten, azt a vermet,
Ahol az én rózsám termett.
Hogy ne teremjen több rózsát,
Bús szívem vigasztalóját.
Fekete gyász, fehér üröm,
Bánat ez nekem, nem öröm.