Indulj el egy úton,
Én is a másikon,
S ahol összegyűlünk,
Egymásnak ne szóljunk.

Aki minket meglát,
Mit fog az mondani?
Azt fogja mondani,
Idegenek vagyunk.

S ők is azt gondolják,
Idegenek vagyunk,
Idegenek vagyunk,
Szeretet tartunk.

Szeretlek édesem,
Mint a lágy kenyeret,
Sóhajtok éretted,
Egy nap százezeret.

Nem is sóhajtanék,
Ha nem szeretnélek,
De én úgy szeretlek,
Majd meghalok érted.

Vaj, enyémmé teszlek,
Vaj piros véremmel,
Földet festek érted,
Földet festek érted.

És te piros véred,
S az én piros vérem,
Egy árokbva folyjon,
Egy malmot meghajtson.

Szeretőm is voltál,
Kerítőm is voltál,
Verjen meg az Isten,
Mer igaz nem voltál.

Akiér elhagytál,
Verje meg az Isten,
Erőst meg se verje,
Veretlen se hagyja.

Kilenc esztendeig
Békédet ne hagyja,
S attól tovafelé
Békédet ne hagyja.