Debrecentől nincsen messze a vasút,
Azon mene, azon mene el Kossuth.
Elvitte az igaz magyar koronát,
A magyarnak minden javát, bónumát.

Visszatér ő még valaha, valaha,
Hazajő még az a fényes korona.
Felderül még a magyarnak a napja,
Akkor leszen a németnek bánata.

Muszka lova érdemli meg a zabot,
Az nyerte meg Erdélyt, s Magyarországot.
Hallgatással verje Isten örökké,
Hej, a magyart rabbilincsbe zárta bé.

Tizenkét év elég sajnos volt nekünk,
Mert a zsarnok kiszívta piros vérünk.
Szaladj, hordjad nyálas szájad előlünk,
Mert mi hidd meg, hogy sohasem szerettünk.