A kalapom, a kalapom félig selyem

Magyar
A kalapom, a kalapom félig selyem,
De én aztat félre vágom, úgy viselem.
Nem búsulok, rámulatok,
Úgy is tudom, hogy meghalok.

Két fekete, göndör szőrű lovam vagyon,
Még az éjjel mind a kettőt elmulatom.
Elmulatom, nem sajnálom,
Szerettelek, csak azt bánom.

Rég megmondtam kisangyalom csalfa ne légy,
A lábadra magas sarkú cipőt ne végy!
Magas sarkú cipőt vettél,
A világ csalfája lettél.

Szeretett a fene soha, fene soha,
Csak meg voltam véled szokva.
Úgy meg voltam véled szokva,
El se felejtelek soha.

Forrás: http://folkradio.hu/szoveg/nepdal_show.php?id=4494