Keserű víz nem hittem, hogy édes légy,
S kisangyalom nem hittem, hogy csalfa légy.
Csalfaságból csaltad meg a, csaltad meg a szívemet,
S a jó Isten borítsa rád az eget!

Ha felmegyek arra a magos nagy hegyre,
Föltekintek a csillagos nagy égre.
Csillagos ég merre van a, merre van az én hazám,
Merre sirat engem az édesanyám?

Nem sirat, mert rég el vagyok felejtve,
S nem sirat, mert rég el vagyok felejtve.
Meg se haltam, már el vagyok, már el vagyok temetve,
Meg se haltam, már el vagyok temetve.

Be szeretnék az erdőben fa lenni,
Ott is csak a tölgyfa nevet viselni.
Mer a tölgyfa kék lánggal ég, kék lánggal ég füst nélkül,
S az én szívem soha nincs bánat nélkül.