Egek-földek Ura, nagy hatalmas Úristen,
Aki mindeneket igazgat e földön,
Áldjad hívedet, tartsad ez életbe,
Hogy részt vehessenek végre az egekben!

Nap, hold és csillagok, és minden állatok,
Tavaszkor eljövő repülő madarak,
Égen s földön levő már minden állatok,
Most nékem, árvának, már megbocsássatok!

Én Bezsán Péter, Bezsán Antal fia,
Bé voltam sorolva katonagúnyába.
De nem végezhettem szolgálatom végét,
Rend nélkül sorába halál megkényszerített.

Nem lőn eztán senki énnékem gyámolom,
Ki betegségemben egy csepp vizet adjon.
De a nagy Úristen éngemet megszána,
Rövid idő alatt föld gyomrába zára.

Katonatestvérim, közlegény barátim,
E pillanatba levő némü barátim!
Segéljen az Isten, hogy szolgálhassatok,
S az utolsó órátok legyen boldogságotok.

Na most jámbor lelkek, szavamat halljátok,
Ne csudálja senki s az én halálomat,
Hogy idegen városban a halál megkényszerített,
El vagyon végezve, hogy már legyen vége.

Bezsán Antal, nékem édes nevelő atyám,
S az ő hites társa, növelő jó dajkám!
Isten fizesse meg felnövelésüket,
Isteni s emberi jó ajándékjaikat!

Kedves testvéreim, tőletek búcsúzom,
Küsebbtől s nagyobbig, s egész nemzetimtől.
Segéljen az Isten tüktököt e földön,
Hogy részt vehessenek a nagy dicsérségben!

Apám s édesanyám, minden rokonaim,
Minden közönséges mind jóakaróim,
Kik velem az letben töltöttem napjaim,
Az utolsó órátok legyen nyugodalmatok!

Nem lesz többet nékem köztetek lakásom.
Az Úristen előtt van nékem jutalmam,
Mert az Atyaisten ingemet megszána,
Sok fáradságomban s az égben bézára.