Anyám, anyám, édesanyám,
Minek neveltél fel engem?
Bús életem bánat napom,
Fekete gyász alatt lakom.

Elcserélném, de már késő,
Hull a könnyem, mint az eső.
Hull ölembe, hull a földre,
Hull a gyászos kebelembe.

Éjjel sírok, nappal sírok,
Míg a jó anyámhoz jutok.
Ott nincs panasz, nincsen átok,
Fekete föld orvosságom.