Jaj, de búsan harangoznak,
Az én drága jó apámnak.

Mikor én ezt meghallottam,
Egyenest ideindultam.

Mikor én ideérkeztem,
Vele nem is beszélhettem.

A két szeme le volt zárva,
És a szava el volt állva.

Pattintsa meg a szemeit,
Nézze meg a gyermekeit!

Pattintsa meg kend a száját,
Szólítsa meg a három árváját!

Adja kezit keresztesen,
Búcsúzzunk el örökösen.

Csókolom a kezét, s lábát,
Köszönöm minden jóságát.

Bocsásson meg, ha vétettem,
Ha valaha megsértettem.

Utca, utca, bánat utca,
Bánatkőből van kirakva.

Édesapám kirakatta,
Hogy én sírva járjak rajta.

Menyen a nap lemenőbe,
Kend menyen a temetőbe.

Ki van a nagy kapu nyitva,
Kend ki van utasítva.