A Fekete halom alatt
Fehér László lovat lopott.
Olyat csendült az ostora,
Behallott Gönc városába.

Rajta, rajta Gönc városa,
Fehér László be van fogva,
Vasat, vasat a kutyára,
Jobb kezére, bal lábára.

Fehér Anna meghallotta,
Hogy a bátyja be van zárva.
Fogd be kocsis hat lovamat,
Tégy fel egy véka aranyat.

Horváth Miklós törvénytartó,
Áldjon meg a Mindenható!
Hoztam egy véka aranyat,
Szabadítsd ki a bátyámat.

Nem kell nékem az aranyad,
Csak egy éjjeli hálásod.
Ha vélem hálsz egy éjszaka,
Bátyád kiszabadul még ma.

Fehér Anna, édes húgom,
Ne hálj véle, csak azt mondom.
Szüzességedet elveszi,
Bátyádnak fejét veteti.

Éjfél után három óra,
Csörög-csattog a bitófa.
Aludj, aludj Fehér Anna,
Lovad viszik itatóra. 

Aludnék én, de nem tudok,
Mert nagy csörömpölést hallok.
Lovam viszik itatóra,
Bátyám pedig akasztóra.

Horváth Miklós törvénytartó,
Verjen meg a Mindenható!
Szüzességemet elvetted,
Bátyámnak fejét vetetted.

Mosdóvized vérré váljon,
Törülköződ lángot hányjon,
A kenyered kővé váljon,
A jó Isten meg ne áldjon!
A jó Isten meg ne áldjon,
A te szíved mindig fájjon!