Úgy ki tudnám panaszolni, panaszolni magamat,
Ha volna, ki meghallgatná szavamat.

Szalmazsúpos a mi házunk, a mi házunk teteje,
A szegénység kikönyököl belőle.
Ha benéznél ablakimon, ablakimon egy este,
Meglátnád a búbánatot lefestve.

Hajnal felé szólanak a, szólanak a kakasok,
Kelj fel rózsám, mert búcsúzni, mert búcsúzni akarok.
Fel is kelek, mert nem tudok, mert nem tudok aludni,
Átok rajtam: mért tudtalak szeretni.