Édesanyám is vót nékem, de már nincs,
Mer elvitte ja szegedi nagy árvíz.
A szegedi nagy ár vize zavaros.
Nem vagyok én édesanyám fia most.

Árva vagyok, árvának is születtem,
Nem is édesanya nevelet fel éngem.
Mostoha volt énhozzám a világ is,
Az árvát még jobban tépi jaz ág is.

Kiskoromtól fogva tartok szeretőt,
Aj, de engem mennyi keserüség ött!
Megtanultam, hogy kell tűrni, szënvëdni,
Azt is tudom, hogy kell szívből szeretni.