Bőg a bárány az erdőben,trä-lä-lä-láj,lä-lä-lá,
Sír a kislány a kertjében, trä-láj-lá.
Siratja a koszorúját, trä-lá-lá,
Elhullatja virágját, trä-lá-lá.
Ne sírj, kislány, ne búsúlj, de ne búsúlj,(ă)
Jön a tavasz s kiújul, de kiújul.

Ne sirasd a koszorúdat, trä-lä-lä-láj, lä-lä-lá,
Kötök én még ojanakat, trä-lá-lá.
Köthötsz [!], babám, százezeret, trä-lá-lá
Mégsem leszek leány többet, trä-lá-lá.

Hajam, hajam, sárgo hajam, trä-lä-lä-lá, lä-lä-lá,
Nem veri többet a vállom, trä-lá-lá.
Addig éltem világomot, trä-lá-lá,
Míg szél fútta pántlikámot, trä-lá-lá.

A pántlika könnyű gúnya, trä-lä-lä-lá, lä-lä-lá,
Mert azt a szél könnyen fújja, trä-lá-lá.
A fükető nehéz gúnya, trä-lá-lá,
Mert azt a bú nyomdogáljo, trä-lá-lá.

A menyasszany orcájáro, trä-lä-lä-lá, lä-lä-lá,
Csipkét tëttek immá rájo, trä-lá-lá.
Nem látszik már szép orcájo, trä-lá-lá.
Csak a bú néki barátjo, trä-lá-lá.

Édesanyám, ne sirassan, trä-lä-lä-lá, lä-lä-lá,
Elvesztettem lányságomot, trä-lá-lá.
Mert mind leány nem lehetek, trä-lá-lá,
Páros életet kell éljek, trä-lá-lá.