Addig éltem világamot, m-
Míg szél fútta pántlikámot.
A pántlika könnyüd(ă) gúnya,
Met azt a szél könnyen fújja.

A pántlika könnyüd gúnya,
Met azt a szél könnyen fújja.
A főkötő nehez gúnya,
Met azt a bú nyomdogálja.

Édësanyám rózsafája,
Én vótam a legszëbb ága.
Kihajlottam az utcára,
Mindën legén busszújára.

Kihajlottam az utcáro,
Mindën legén busszújáro.
(de)A legszëbbik leszakasztott,
Kalapjába elhërvasztott.

Meg kell a búzánok érni,
Met mindënnap új szél éri.
El kell a szüvemnek fogyni,
Me mindennap új bú éri.

Édësanyám ne sirasson,
Értem könnyet ne hullasson,
Met én hullatak magamét,
Az én gyászas életemét.

Édesanyám sok szép szova,
Kit fogadtam s kit nem soha.
Mëgfogadnám, de már késő,
Hull a könnyem mint az eső.