Fekete pántlikát fujdogál a szél,
Köszönöm, babám, hogy eddig szerettél,
Köszönöm a pálinkát a rózsámra,
Hull a könnyem az én kék karincámra.

Addig mönyök a csillagos ég alatt,
Még megnyugszom, babám, két karod alatt.
Addig mönyök a csillagos ég alatt,
Még megnyugszom, babám, két karod alatt.

[Utótagra:]
Ha megnyugszom, kinek mi köze hozza,
Rontsa ki a válogatós nyavalya.