Dobos Gábor ha bémegy az erdőbe,
Isten tudja, mikor jön ki belőle, (mer­)
Tölgyfa hűvösibe köti a lovát,
Csipkebokor alatt múlatja magát.

Azt hitted te, régi babám, megcsaltál,
Pedig engem meg se szomorítottál,
Szomorítson meg a bánat, meg a bú, (mert)
Egy kislányé­t sose­ leszek szomorú.