20 népdalénekes közös dala összetartozásról, szebb jövőről

Nem is lehetne aktuálisabb sorral indítani ma egy éneket, mint hogy „Nem úgy van most, mint volt régen”. Népzenészeink, népdalénekeseink még jó ideig nem fognak tudni úgy muzsikálni, ahogy eddig, az egyedi hangulatú táncházak, az összekapaszkodós hajnali éneklések, a zsúfolt koncertek mindenkinek végtelenül hiányoznak, de a közös ének még így is, az otthonokból is, szívbe markolóan szól. A megszületett videó egyben arra is emlékeztet, hogy hiába választanak el falak, határok, múltunk és néphagyományunk közös, és összetartással, közösen nagy dolgokra vagyunk képesek.

A Muzsikás mára klasszikussá vált ördöngősfüzesi ritka magyarjára Herczku Ágnes válogatta a szebbnél szebb népdalsorokat, amelyek bár sok-sok generációval ezelőtt születtek még egy teljesen más világban, ebben a furcsa 21. századi időszakban is aktuálisan szólnak. 

A videóban egymástól távol, mégis együtt énekel Sebestyén Márta, Kásler Magdi, Paár Júlia, Tintér Gabriella, Navratil Andrea, Zsikó Zsuzsanna, Berecz András, Hetényi Milán, Pál Eszter, Borbáth Szilveszter, Brásits Branka, Bognár Szilvia, Agócs Gergely, Csizmadia Anna, Enyedi Ágnes, Németh Ferenc, Kubinyi Júlia, Szoboszlai Balázs, Csík János és Kacsó Hanga Borbála. 
A videóban a Muzsikás 1982-es felvételéből láthatunk részleteket.

__________


Nem úgy van most mint volt régen, nem az a nap süt az égen 
Nem az a nap nem az a hold, nem az a szeretőm ki volt 
Aki volt már rég elhagyott, szebbre vágyott, de nem kapott  
Még olyat se mint én vagyok 

Arra alá fehér az ég, mondd meg rózsám, élhetsz-e még? 
Élek, élek, de csak alig, nálad nélkül nem jól telik 
Viselje Isten gondunkat, igazgassa utainkat, 

Úgy elmennék, ha mehetnék, ha magamban szabad lennék 
Szabad madár vagy te rózsám, mégis oly ritkán jössz hozzám 
Szabad élet, szabad madár, jaj de szép ki szabadon jár 
Ha én olyan szabad volnék, minden este nálad volnék

Ne sírj rózsám keservesen, majd megsegít a Jóisten 
Hozd fel Isten azt a napot, szárítsa fel a harmatot
A harmatot a füvekről, a bánatot a szívekről! 

Feljön még az én napom is, ha most bús homályba van is  
Napom, napom, fényes napom, ne süss mindig homályoson 
Süss még egyszer világoson, ne csak mindig homályoson 
Süss le egyszer világoson, s az én rózsám megláthatom

Hozd fel Isten azt a napot, hogy süsse fel a harmatot
Feljön még az én napom is, ha most bús homályba van is