Bánat, bánat, sűrű bánat

Felcsík
Bánat, bánat, sűrű bánat,
Mér' raktál szívembe várat?
Azért raktam oda várat,
Fiatal vagy, hadd próbáljad!

Sirat engem a madár is,
Földre lehajlik az ág is.
Az is azért hajlik földre,
Szólna hozzám, ha lehetne.
Szólna hozzám, de nem szabad,
Fáj a szívem majd megszakad. / meghasad

Lefelé folyik a Tisza,
S nem folyik az soha vissza.
Oly édes a babám csókja,
Ha sajnálta métt es adta.

Túl a vízen van egy malom,
Bánatot őrölnek azon.
Nékem es van egy bánatom,
Oda viszem, s lejártatom.
Mindenkiét jól megjárja,
S az enyémet ledarálja.

Árok, árok, de mély árok,
Nem gondoltam, hogy így járok:
Belé estem, benne vagyok,
A szerelem rabja vagyok.

Kicsi tulok, nagy a szarva,
Nem fér bé az istállóba.
Ki kell a szarvából vágni,
Meg kell a babámtól válni.

Kicsi tulok, nagy a járom,
Fiatal még az én párom,
Fiatal még az én párom,
Kerek három évig várom.

Forrás: http://ordogborda.hu/nepdalszoveg/39/Felcsikikonyv.pdf