A ladányi templom tornya, jaj, de messzire ellátszik
MagyarA ladányi templom tornya, jaj, de messzire ellátszik, Közepébe, a négy sarkába négy szál rozmaring virágzik. Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra, Lehajtom a bús fejemet a rózsám ölelő karjára. Este van már, késő este, kilencet ütött az óra, Az én kedves kisangyalom mégsem jön el a fonóba. Vagy haragszik, vagy beteg, vagy talán nem is szeret, Így hát kedves kisangyalom, mégsem leszek én a tied.
Forrás: http://folkradio.hu/szoveg/nepdal_show.php?id=6466