A ladányi templom tornya, jaj, de messzire ellátszik

Magyar
A ladányi templom tornya, jaj, de messzire ellátszik,
Közepébe, a négy sarkába négy szál rozmaring virágzik.
Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra,
Lehajtom a bús fejemet a rózsám ölelő karjára.

Este van már, késő este, kilencet ütött az óra,
Az én kedves kisangyalom mégsem jön el a fonóba.
Vagy haragszik, vagy beteg, vagy talán nem is szeret,
Így hát kedves kisangyalom, mégsem leszek én a tied.

Forrás: http://folkradio.hu/szoveg/nepdal_show.php?id=6466