Bal ujjamra sirítem a gyűrűmet,
Visszavárom a régi szeretőmet.
Mer én avval olyan világot élek,
Felsőlokon senkivel se cserélek.

Két fa közé besütött a holdvilág,
Kitagadott engem az édesanyám
Kitagadott, nem es szólít fiának,
De én azért hívom édesanyámnak.

S még az úton lefelé se mehetek,
Mind azt mondják fekete gyászt viselek.
Fekete gyász, fehér az én zsebkendőm,
Arról tudják, elhagyott a szeretőm.