A faluból kihajtották a nyájat
Elvitték a rózsámat katonának
Megjött a nyáj, odamaradt a babám
Jaj, istenem, bár csak egyszer láthatnám

Megkérem a tekintetes vármegyét
Hallgassa meg egy szegény lány kérését
Szegény vagyok azon kezdem panaszom
Nincsen apám, sem rokonom, gyámolom

E jó legény volt szeretőm, mindenem
Gyámolomul őt rendelte istenem
Azt feleli, törvény tiltja, nem szabad
Az én rózsám katonának bent marad

Az én rózsám katonának nem való
Gyönge legény, leveti a szilaj ló
Szilaj lónak fájdalmas a rúgása
Ide hallik a rózsám zokogása