Galícia közepébe,
Van egy kaszárnya építve.

A kaszárnya kapujára,
(s) Rá van az én nevem írva.

(s) Az van oda reáírva,
Haza ne várjatok soha,
Jaj, haza ne várjatok soha.

Én Istenem, mér vertél meg,
Hátha nem érdemlettem meg,
Jaj, hátha nem érdemlettem meg?

Minden piros hajnal előtt,
Könnyemmel mosdom meg előbb,
Jaj, könnyemmel megmosdom előbb.