Udvarom kapuja

Magyar
Udvarom kapuja 
Félig ki van nyitva,
Szekereknek rúdja
Rajta ki van nyújtva.

Szeretőm szerelme 
Szállott a szívemre,
Diófának ága 
Hullott a keblemre.

Csak azért szeretem 
Az alvégre menni,
Szeretem, szeretem 
Oda vizér járni.

Mer az én galambom 
Oda jár itatni,
Mer az én galambom 
Oda jár itatni.

Lovát megitatja, 
Magát megmutatja
Szép piros orcáját
Vélem csókoltatja.

Ne csókolj, ne szeress,
Mer nekem nem kellesz.
Ne csókolj, ne szeress,
Mer nekem nem kellesz.

Mért nincs minden lánynak
Kút az udvarában,
Aranyos diófa
Pitvarajtójában?

Holdvilág a naptól
Messzi jár egymástól.
Én is messzi járok
A kedves babámtól.

Nekem ül ülembe,
Másnak néz szemébe.
Innen is kitetszik,
Nem igaz a szíve.

Forrás: http://folkradio.hu/szoveg/nepdal_show.php?id=5017