Gyere, kismadárka,
Vidd el a levelem,
Tedd az ablakába,
Kit a szívem szeret,
S mondd meg, azt üzenem,
Szeressen, ha lehet.

Majd meghalok érte,
Úgy kívánom látni,
Rózsapiros ajkát
Száz csókkal lezárni,
Márványfehér testét
A magamévá tenni.

Nem engedi az anyja,
Hogy vele találkozzam,
Inkább képes a világból kiátkozzon,
Olyan legény kell,
Ki gazdagságot hozzon.

Nádfedeles házban
Él egy árva legény,
Sírva furulyázza,
Hát mit is akarok én.
Hogy is mer szeretni,
Aki árva szegény.