A ladányi, a ladányi torony tetejébe
Ül egy holló tiszta feketébe.
Az a holló, sej-haj babám minket gyászol,
El akarnak, de nem tudnak tiltani egymástól.

A ladányi faluvégen áll egy cserepes ház.
Abba járok, még a szívem is fáj.
Valahányszor arra megyek el előtte,
Mindannyiszor kisangyalom, te jutsz az eszembe.