Kármelus hegyének gyöngyvirágos völgye

Magyar
Kármelus hegyének gyöngyvirágos völgye
Rózsák nefelejcsek illatoznak benne
Mennyei harmat hullása égi hajnal hasadása
Kármelus szent hegyét fénnyel sugározta.

Ki e jelt viseli öröm lesz halála
Virágos kikelet a feltámadása
Mert azt Szűz Mária keze vezeti fel a mennyekbe
Hol a boldogságnak sohasem lesz vége.

További versszakok (felvételen kívül):

A dicsőség szárnyán leszállt Szűz Mária
Kármel szent hegyére illatos halmára
Stok Simon volt az a boldog ki ott e szent helyen lakott
Hozzá Szűz Mária égi hangon szólott.

Lejöttem az égből szent fiammal hozzád
Hogy skapulárémat neked itt adjam át
Ez oly dicső szent vállruha melynek mint csillag sugara
Ragyog a hét öröm üdvözítő titka.

A szent Skapuláré kősziklán épült vár
Melyen az olvasó törhetetlen szent zár
Benne az üdvösség kertje égi boldogsággal telve
A kert virágait Mária nevelte.

A szent Skapuláré vid a rózsákat
Amelyek hófehér színben illatoznak
Minden ágon aranybimbó bájvirágos illatozó
Gyöngyharmattal teljes üdvösséget adó.

Oly szép oly fölséges a kert ékessége
Hogy a jó Isten is gyönyörködjék benne
Ha itt szeded a rózsákat és megkötöd koszorúnak
Még az angyalok is öröm könnyet sírnak.

Ki lelkét szereti magát írassa be
A szent skapuláré virágos kertjébe
E szent ruhának jelével vállait ékesítse fel
Ezzel Máriának magát jegyezze el.

Ki a skapulárét igaz hittel hordja
Annak nem árthat a kárhozat tűzlángja
Mert ez a poklot bezárja a mennyországot megnyitja
E szent jel a mennyből jött s a menybe száll vissza.

Ki e jelt viseli öröm lesz halála
Virágos kikelet a feltámadása
Mert azt Szűz Mária keze vezeti fel a mennyekbe
Hol a boldogságnak sohasem lesz vége. Ámen

A következő szöveggel is énekelték:

Hatvanhárom évet betöltött Mária
Midőn kívánkozott fia országába
Leszállt Gábriel arkangyal hozzá szólott égi hanggal
Reád vár szent fiad örök boldogságban.

Ezen üzenetet amidőn meghallá,
János apostolnak örömmel megmondá
Hogy elérte élte végét elhagyja édes gyermekét
És csöndes álomra hajtja le (a) szemét.

Oh gyönyörű halál és oh csendes álom
Mint a Máriáé nem volt a világon
Nincs elhervadva orcája szent mosolyra nyílik szája
Olyan mint az égnek fehér lilioma.

A szép Szűz Mária gyász terítőn fekszik
Hófehér fátyollal szent testét befedik
Ezután az apostolok felvették a gyász koporsót
Vállaikra tevék ő benne nyugovék.

És midőn kiértek a temető kertbe
A szent Szűznek testét zokogva tették le
Három napig virrasztották a drága Szűz koporsóját
A szent apostolok siratták halálát.

Szent Tamás apostol midőn megérkezik
Ki e gyász esetről még nem tudott semmit

Örömmel megtették ezen óhajtását
De nem tölthették be jámbor kívánságát
Mert a virágok virága nem volt már a koporsóba
Felszállott szent fia örök hazájába.

Egy szép fény tölté be a sötét sírboltot
Melyből az ég felé rózsaillat szállott
A szent Szűznek drága testét ég felé angyalok vitték
Kérjük kérjük minden (hogy) értünk esedezzen. Ámen.

Forrás: http://folkradio.hu/szoveg/nepdal_show.php?id=2826