A csikósok, a gulyások kis lajbiba járnak,
Azok élik világukat kik párosan hálnak.
Lám én szegény béres legény csak egyedül hálok,
Akármerre kaparászok csak falat találok.

Nem ám az a gazda kinek hat ökre van,
Ha nem az a gazda kinek szép lánya van.
Nékem is van kettő mint az aranyvessző,
Ráillik a fejére az aranyos kendő.

Minek a hatökör hosszú istálóban,
Ha nincsen szerelem a vetett nyoszojában.
Szerelem szerelem átkozott gyötrelem,
Mért nem termettél meg minden fa tetejen.

Minden fa tetején fügefa levelén,
Hogy szakajtott volna minden szegény legény.
Lám én szakajtottam el is szalajtottam,
Szelíd galamb helyett vadgalambot fogtam.