Ha kihajtom virág ökröm a rétre,
Leverem a gyöngyharmatot előtte.
Nem hallom a virág ökröm harangját,
A szeretőm mással éli világát.

Mással éli de másnak ül az ölébe,
Más kacsint a világoskék szemébe.
Mással éli, másnak kacag a szája,
Tagadja, hogy nem vagyok a babája.

Kilenc ökröt hajtottam a beregszászi vásárra,
Tizediket, tizediket a babám udvarára.
Kilenc tinó ára van a lajbi zsebembe,
Sej még az éjjel kimulatom magam belőle.