Csóri kanász a dombon játszik a botjával,
Ne menj arra kisleány megfogja szoknyádat!
Nem fogja meg a szoknyám elszaladok tőle,
Azért a kis malacot ellopom mellőle.

Megfújom a furulyám lenn az erdő szélén
Hallod-e te angyalkám hálótanya végén?
Hallom, kedvös angyalkám, nem töhetök róla,
Szomorú szép szavadra nem möhetök oda.

Nem köll neköm a kanász, csak a felesége,
Annak se más egyebe, csak a feketéje
Nem köll néköm a kanász, csak a vacsorája
Annak sem más egyebe, de csak az abált, jó paprikás, finom szalonnája.