A búzának meg kell érni,
Szárazon kell learatni.
Szívemnek meg kell hasadni,
Hogy mindennap újból érik.

Ne menj kislány a tarlóra,
Gyönge vagy még a sarlóra.
Elvágod a gyönge kezed,
Ki süt néked lágy kenyeret.

Az aratást alig várom,
Akkor veszlek el galambom.
Meg is nézem minden reggel,
Sárgult-e a kalász éjjel.