Fehér galamb szállott a vasútra,
Isten veled babám utoljára.
Isten veled, nem foglak soha többé látni,
Tudom, fog a gyönge szíved fájni.

Ha már ennek ugyanígy kell lenni,
A faluból nékem ki kell menni.
Olyan búsan megyek-megyek ki belőle,
Van szeretőm, kit sajnáljak benne.

Isten veled kisfalum örökre,
Én elmegyek meghalni messzire.
A szívemet éles ágyúgolyó járja,
Leseperve a Kárpátok aljára.