Búsulj, szivem, met én sírok,
Tőled bucsuzni akarok.
Búsulj, szivem, met én sírok,
Tőled bucsuzni akarok.

Ha jel akarsz bódorgani,
Gyere hezzám elbucsuzni.
Met én írok egy levelet,
Kivel világból kimehetsz.

Nyújtsad kezed s még egy felet,
Nem beszélek többet veled.
Vess utánam egy pillantást, 
Többet nem lássuk meg egymást.

Nyújtsad kezed keresztesen,
Hogy búcsuzunk örökösen.
Nyújtsad kezed keresztesen,
Hogy búcsuzunk örökösen.

Menek ez úton lefelé,
Senki se mondja: Gyere bé!
Csak édesem mondja: Háj bé,
Túrós zsemlét tettem eléd.

Epét, mérget tettem belé,
Há édesem, kóstólj belé!
Nem elég bús az én lelkem,
Még ez es mérget ad nekem!

Az idegen hogyne vóna,
Jó testvérem, az sincs jómra.
Az idegen hogyne vóna,
Jó testvérem, az sincs jómra.

Úgy elmenek arra helyre,
Kiről madár sem jő erre.
Úgy elmenek, meglássátok,
Soha hírem sem halljátok.

Mikor híremet halljátok,
Levelemet olvassátok,
Patkóm nyomát vigyázzátok,
Riva bútok, sirassátok.