Búbánat, búbánat, átkozott búbánat

KeservesMagyar
Búbánat, búbánat, átkozott búbánat
Vélem fogtál járni, s el sem fogsz maradni,
S az én víg szívemre fészket kezdtél rakni,
Fészket kezdtél rakni, kalickát indítni.

s Azt es at irigyek észre kezdték venni,
Észre kezdték venni, s el akarják szórni.
Irígyek, irígyek, gonoszakaróim,
Szép, híres nevemnek eltakarítói..

Mert olyanok vagytok, mint a mérges kígyó.
Este lefektyibe fejik alá tesznek,
Reggel felkeltyikbe nyelvikre felvesznek.

Mind engedi zIsten, hogy elveszesszenek,
Mind engedi zIsten, hogy elveszesszenek.
Ne higgy minden szónak, met kik neked szólnak,
Me­ kik neked szólnak, nem mind jódra vannak.

Szemedbe jót szólnak, másfelé csúfolnak,
Csúfolnak, kacagnak, csúfolnak, kacagnak.
Mikor a bút felosztották, háromfelé szakasztották,
S a nagyobbját nekem adták, hogy ne kelljen többet osszák.

Forrás: http://folkradio.hu/szoveg/nepdal_show.php?id=4071