Barna Pestát arra kéri babája
Édesanyját kűldje a másvilágra
Édesanyja lefeküdt a ződ fűre
Barna Pesta kést nyomott a szívébe

Véres lett a Barna Pesta ingújja
Maj’ kimossa az ő kedves babája
Mosd ki babám (a) gyócsingemet fehérre
Hónap megyünk a csendbiztos úr elébe

Csendbiztos úr, adjon Isten jó napot
Adjon Isten, Barna Pesta, mi bajod?
Csendbiztos úr, szívem gyötri a bánat
Egy kislyányé’ megöltem az anyámat

Barna Pesta, nem fájt-e a te szíved, 
Mikor azt a jó anyádat megölted?
Dehogy nem fájt, maj’ hogy meg nem hasadott
Mikor mondta, jaj Istenem, meghalok

Barna Pesta, kár vót ezt cselekednyi
Kár vót néked a jó anyádat megölnyi
Dehogy vót kár, mindég vót ellenségem,
Hogy ez a lyány ne legyen feleségem

Falu végén állítsák a bitófát
Amellyikre a Barna Pestát akasztják
Fújja a szél (a) fekete göndör haját
Összeveri a rézsarkantyús csizsmáját
Fújja a szél a gyócsingét – gyócsgatyáját
Más öleli a Barna Pesta babáját