Báthori András históriája

Magyar
Báthori András históriája

Ó emberi gyarló nemzetség
Minden dolgod csak hívság kétség
Miben bízol arany és ezüst
Elenyészel majdan mint a füst.

Ó te tündér és csalárd világ
Mi benned van, mind csalárd hívság
Halál előtt minden leromlik
Testünknek is vára elomlik.

Látod mindennapi példákban
Hogy a halál siet dolgában
A hatalom nagy bizodalom
Elvész s olvad mint a hóhalom.

Kik a magos székeket ülik
Halált azzal el nem kerülik
Meg nem menthet nagy uraságod
Főtisztséged sem méltóságod.

(var. 4)
Kik a magas helyen is ülnek
Halál téged el nem kerülnek
Nem menthet meg nincs nagy uraság
Lerogy előtted a hatalmasság.
5)
Mint szép virág mikor kinyílik
Illatoz de hamar elmúlik
Ember élte itt úgy virágzik
S ékessége majd elváltozik.
6)
Im én is e világ mezején
Virágozni kezdék idején
De mely hamar fényesség lettem
Oly hamar már el is enyésztem.
7)
Ama híres Báthori házból
Születtem nagy és fényes házból
Ifjúságom mások példája
Volt fő méltóságok csodája.
8)
Gyermekségem volt kellemetes
Szüleimnél valék tetszetes
Bíbor bársony selyem fedeztek
Széltől napfénytől is őriztek.
9)
Hogy lelkemet ártatlanságban
Megtarthatnám én tisztaságban
A Krisztus hív szolgálatában
Felkenettem a szent papságra.
10)
Hamar engem írtak Rómába
Kardinálok tarka tagjában  (sarka rangjában)
Fejedelme Erdélynek lettem
Lépésemet ily gyorsan tettem.
11)
Nem valék még igen sok idős
Ah csak harminchárom esztendős
Éltemnek legszebb virágjában
Örül halál mind prédájában.
12)
Ó vajon ki gondolta volna
Hogy ily hamar éltem elmúlna
Véletlenül történt halálom,
Utol érvén bágyadtság s álom.
13)
Ó váratlan szomorú óra
Nem adsz időt e földi jóra
Rám köszöntöd halál poharát
És megvetéd éltem határát.
14)
Mihály vajda csalfa szívével
Kínálkozik ígéretével
(Kínálkodik ígért kincsével)
Ki megfog vagy fejemet veszi
Az örökre boldoggá teszi.
15)
Kívánsága veszendő kincsnek
Nagy rozsda az emberi szívnek
Ez vesztette az én fejemet
Ez végezte itten éltemet.
16)
Te Pásztor-bükk amely fejemről
Nevezetes lettél nevemről
Itt szakasztád végét éltemnek
S minden földi dicsőségemnek.
17)
Magas hegyek rengeteg erdők
Széles bércek sivatag mezők
Hová futnék a halál elől
Nem rejthettek ti el az elől.
18)
Szent Domokos népe Rómával
Békéljél meg a szent atyával
Száz esztendőt fenntartnál böjttel
Egyszer vétke töröltetnék el.
19)
Úgy nem kiált bosszút én vérem
Szent törvényét Úrnak ismérem,
S aki által folyt itten vérem,
Bocsánatját az égből kérem.
20)
Hívek kik most ide gyűltetek,
Emlékezni rólam jöjjetek,
Imádsággal ha segítetek
Bő jutalmat mennyekből vesztek.
21
Ó Jézusom ki a keresztfán
Megváltottál szent véred árán
Sok jóvoltod szívből hálálom
Testem lelkem neked ajánlom.
22)
Add meg dicső feltámadásom,
Országoltam veled lakásom
Hogy áldjalak szent angyalokkal,
Imádjatok égi karokkal.
23)
 (sírfelirata)
1.András kardinál Erdély fejedelme
Éltét itt végezte /:végső veszedelme:/
2.Tulajdoníttatik nagy Kristály Andrásnak
Mikor egy hija volt /az ezerhatszáznak:/
3.Tette e keresztet Puskás Tamás papunk
Mikor ezerhatszáz/:tizennyolcat írtunk:/
"Éneköltem én özvegy Mihályné 63 éves, szentegyházfalvi lakos"

Forrás: http://folkradio.hu/szoveg/nepdal_show.php?id=2932