Búra, búra, búbánatra
Csak ne születhettem volna!
Bár az anyám kiskoromba
Zárt volna ja koporsómba!

Nincsen nekem, nincsen nekem,
Nem adott az Isten nekem.
Amit adott is, elvette,
A­ se nekem teremtette.

De sok napot északával
Töltöttem el a rózsámmal!
Kit hijába, kit hasznára,
Kit a szivem fájdalmára.

Már én elmegyek tőletek.
Isten maradjon veletek!
Akik lányok maradtatok.
Szép szeretőket tartsatok!

Víg volt nekem ez esztendő.
De nem tudom, a jövendő
Víg lesz-e jaz, vagy búszerző,
Vagy a szivem keserítő.