Ne búsulj, rózsám, érettem,
Mást ad az Isten helyettem.
Szëgget-jobbat, mint én vótam,
De én héjzád igaz vótam.

Olyan igaz beteg vagyok,
Nem fáj sëmmim, csak busulok.
Ver­ meg, Isten, azt a szivet,
Aki kettőt-hármat szeret!

Mer én csak ëgyet szerettem,
S szér be sokat szënvedtem!
Mëgvert Isten ostorával,
Mindennapi bánatjával.