Barna kislány selyemágyát magasra vetette,
A babája kalapját rajta felejtette.
Add ki, babám, a kalapom, tegyem a fejembe,
Hogy ne nézzen minden csalfa kislány a szemembe.

Barna kislány ablakánál: Jó estét, jó estét,
Szállást kérni jöttem hozzád, ha te megengednéd.
Akármijen csavargónak szállást nem adhatok,
Nincs itthon az édesanyám, csak egyedül vagyok.

De azér a szép szavadér mégis béengedlek,
Tulipántos kis ágyamba szépen lefektetlek.
Piros bársony takarómmal szépen betakarlak,
Két karommal átölellek, reggelig csókollak.